Külföldről támadják a Mandinert, amióta feltártuk, hogy halálra vertek egy kényszersorozott magyar állampolgárt az ukrán toborzók

Az informatikai támadás elhárításán kollégáink folyamatosan dolgoznak.

Az antibiotikumokra rezisztens baktériumok jelentette veszéllyel egyre többen vannak tisztában. Mi is sokszor foglalkoztunk már ezzel, hiszen ha nem sikerül megfelelni találni erre a kihívásra, az orvostudomány visszasüllyed a XIX. századi szintre, s manapság hétköznapi betegségek is halálos kimenetelűvé válhatnak.
Szinte említés sem történik viszont egy másik, még nem annyira elterjedt, de hasonló veszélyt jelentő rezisztenciáról, a gyógyszereknek ellenálló gombafertőzésekről. Ennek rohamos növekedéséről adott hírt nemrégiben a medicalonline.hu.
A Candida glabrata, ami a Candida albicans-t követően a második leggyakoribb oka az élesztőgombák okozta szepszisnek, napjainkban az esetek mintegy 8 százalékában rezisztens az echinokandinokkal (gombaellenes hatóanyag) szemben. Tíz évvel korábban ez az arány még csak 4 százalék körüli volt.
Gyakori, hogy a második vonalbelinek tekintett kezelésekre (pl. flukonazol) sem reagálnak a fertőzések. Az azol-típusú antimikotikumok mezőgazdaságban való egyre szélesebb körű alkalmazása az azolokra rezisztens Aspergillus-ok térnyeréséhez is vezetett. Az Aspergillus-ok azolokkal szembeni rezisztenciája, ami elsőként az 1990-es években jelent meg, ma már gyakoriságát tekintve mintegy 6 százalékra tehető.
„A problémát fokozza, hogy hiányoznak a terápiás alternatívák. Míg a baktériumok elleni harchoz mintegy húszféle hatóanyagcsoport áll rendelkezésre, addig az antimikotikumoknál mindössze négy”, mondja az invazív gombás fertőzésekkel foglalkozó jénai kutató, prof. dr. Oliver Kurzai.
A testfelszín gombás fertőzésein kívüli mikózisok viszonylag ritkák. Az agyat vagy a tüdőt célba vevő fertőzések elsősorban a koraszülöttek és a gyenge immunrendszerűek (pl. rákbetegek, AIDS-esek, transzplantáción átesettek) esetében fordulnak elő. Általában náluk jellemző, hogy a mikózisok letálisak.
Gyakori, hogy a szakemberek csak akkor gondolnak a gombás fertőzések lehetőségére, ha három-négynapi antibiotikum terápia nem vezet eredményre, és a beteg láza nem csökken egy tüdőgyulladás vagy egy vérmérgezés esetén. Ekkorra azonban egy Candida vagy egy Aspergillus okozta fertőzés már súlyossá válik. Egy Candida-fertőzésnél például a terápia megkezdésével való mindegy egyes óra késlekedés 2 százalékkal csökkenti a túlélési esélyt.
Nehezíti a helyzetet, hogy a kórokozó gombák mikrobiológiai azonosítása nehézkesebb, mint a baktériumoké. Mivel a Candida, a Mucorales és az Aspergillus fajok növekedése meglehetősen lassú és az antigén-tesztek is gyakran megbízhatatlan eredményeket szolgáltatnak, nem egyszer csak a gomba-DNS kimutatása lehet eredményre vezető.